Hajlamosak vagyunk természetes dologként kezelni, hogy a KTE mára Magyarország szürkécske és időnként dohszagú futballjának színes kis foltjává vált. Pedig látnunk kell azt, hogy a nagybetűs Nyugaton is miként tűnnek el nagy múltú csapatok az élvonalból (Monaco, Deportivo, Leeds, Nottingham), kis csapatok véres verejtékkel kiharcolt feljutás után hogyan hullanak el, hogyan ingáznak éveken keresztül (Birmingham City, Malaga, Nürnberg, Atalanta). Becsüljük meg, hogy olyan csapatunk van, ami stabil helyet harcolt ki magának az élvonalban. De tudjuk azt is, mennyit érünk...

Előrebocsátom, hogy az írás alapját a transfermarkt adja, csak kicsit emészthetőbb formába próbálom önteni az egészet. Az említett oldal egyébként nagyon hasznos, akinek van szabadideje, és annyira nincsenek barátai sem, hogy nem tudja eltölteni az időt, annak ajánlom, hogy böngészgesse, tényleg érdemes. A félreértések elkerülése végett felhívom a figyelmet arra, hogy az oldalon található pénzösszegek nem kőbe vésett dolgok. Abból a szempontból nem azok, hogy nem kell azokat annyira komolyan venni, inkább csak nagyságrendileg stimmelnek, és összehasonlítási alapot nyújtanak. Nem alkalmasak arra, hogy ez alapján ítéljünk meg ügyleteket, mondván: "Milyen hülye már a vezetőség, hogy csak ennyiért adta el. A transzfermarkecon 25000 euróval több volt az értéke."  Akkor nézzük szépen sorban az említett oldalon fellelhető fontosabb információkat a KTE-vel kapcsolatban:

"Jelenleg a magyar futballnak nincs más lehetősége, mint a fiatalítás. A magyar valóság az, hogy jelenünk nincs, nemzetközi szinten nem tudunk produkálni."

A fenti mondatokat 2006-ban Várhidi Péter, akkori szövetségi kapitány szájából hallhattuk, pontosabban olvashattuk (én például a focitipp.hu -n találkoztam vele). A pont, amelynél kapcsolódik a KTE-hez: Szabó István és Török László személye. Az említett két szakember szerepvállalásával nyilvánvalóvá vált, hogy nálunk is nagyobb szerepet kapnak a fiatalok, és a dolgok a várakozásoknak megfelelően alakultak. Távozott többek között a harmincat már korábban átlépő Radanovics, a húszas évei végén járó Ribánszki, Simon és Urbán, és az ugyan már nem ígéret kategóriába tartozó, de még mindig nem vénember Maynard, Sztokics, Pisanjuk. Gyurcsó kölcsönből ment vissza a Vidihez. Velük szemben várhatóan több szerephez juthat Forró, Patvaros, Tölgyesi, Pekár, de még Bertus is, adott esetben pedig Hegedűs és Balog. Az ő átlagéletkoruk jelentősen alacsonyabb a távozókénál, még akkor is ha ezt bőven felfelé húzza az érkező oldalt terhelő, visszatérő matuzsálem: Tököli. Tény, ami tény a KTE átlagéletkora jelenleg 25.3 év, amivel jelenleg a 6. legfiatalabb csapat vagyunk az NB1-ben. Biztató az összkép, ha azt vesszük, hogy az átlag alatti vénségű játékosok közül Ebala, Alempijevics, Litsingi, Foxi és Lencse meghatározó játékosok tudnak lenni, míg Koszó, Forró, Bertus is bizonyította már, hogy képes jó teljesítményre.

Mennyit érünk?

Ha tovább böngésszük a statisztikákat, eljutunk oda, hogy láthatjuk a csapatok becsült összértékét. Ebben a tekintetben az oldal szerint mi 4 575 000 eurót érünk, ami nagyjából 1 200 000 000 forint. Átlagosan 190 625 eurót érnek a játékosaink. Mit kell ebben nekünk látni? Az egész bajnokságot tekintve (ahol utolsó a Vasas, és - milyen meglepő - első a Videoton) a 8. legértékesebb kerettel rendelkezünk. Ez azonban némileg becsapós, hiszen míg az Újpest kerete 34, addig például a ZTE-é csak 19 főből áll. Többet mond az átlag-érték, aminek tekintetében a 6.-ak vagyunk (Előttünk a Vidi, Loki, Győr, Újpest, Paks, közvetlenül mögöttünk a Fradi). Kis csapat vagyunk? Ez alapján semmiképpen. Középcsapat vagyunk? Naná. Abból is a jobbik féle, hiszen a csapat nagyjából képes azt a teljesítményt hozni, amire az értéke alapján predesztinálva van (Jelenleg 7.-ek vagyunk a tabellán).

One by one

Lépjünk egy szinttel lejjebb, a játékosokhoz. Itt szembesülhetünk a transfermarkt egyik rákfenéjével, a fiatal játékosok értékének megbecslésével. Ha pontosítani akarunk, akkor ez nem is rákfene, hiszen az oldal az eddigi szerepvállalásból indul ki, tehát, aki eddig több első osztályú meccsen szerepet kapott, az jó eséllyel többet is ér (Ez persze csak a fiatalokra igaz, hiszen a transfermarkt számol az időfaktorral is, Németh Gábor például a korral valószínűleg egyre kevesebbet fog érni, jelenleg 100 000 eurón áll az oldal szerint). Ez logikus is lenne, de figyelmen kívül hagyja azt a tényezőt, hogy fennállhat az a helyzet, hogy egy kevésbé tehetséges játékos olyan poszton játszik, amely hiányposzt, így több lehetőséget kap, mint a nála jóval tehetségesebb srác, akinek a posztján viszont vért ontanak a csapatba kerülésért. Ami alapján ez megfogalmazódott bennem az az, hogy egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ha ebben a pillanatban el kellene adni a Patvaros - Pekár duót, akkor előbbi dupla annyit érne, mint utóbbi. Ez is bizonyítja, hogy a transfermarkt-ot nem érdemes véresen komolyan venni, hiszen  mindenki annyit ér, amennyit fizetnek érte (és kommentben lehet büntetni ezért a hatalmas közhelyért). Visszatérve az eredeti témához: a legértékesebb játékosaink Foxi, Lencse és Balogh (450 000, 450 000, 350 000 euró), ez Lencse esetében effektív, pénzbeli hasznot aligha hoz majd, hiszen ő a Vidi játékosa. Nem kell csodálkoznunk a klub által megszabott, vélhetően vaskos kivásárlási áron Balogh és Bori esetében, hiszen a listát böngészve észrevehetjük, hogy Bori is ott van a 6 legértékesebb játékosunk közt (ezután az ősz után meg pláne). Csak összehasonlításképpen: az oldal szerint a legértékesebb játékosok közt találjuk Varga Józsefet (DVSC - 1 000 000 euró), Nemanja Nikolicsot (Videoton - 700 000 euró) és Tóth Balázst (Videoton - 700 000 euró). Ami finoman szólva is vicces, az a Vidi remek képességű, montenegrói válogatott kapusának értéke. Úgy, hogy az ősszel végig padozott (2 meccse volt), értéke megegyezik Vargáéval. 

"Absolut gratis"

A reklámból ismert mondat a legendás Horst Fuchs szájából hangzik el, és minden gondolkodás nélkül ráhúzható az utóbbi években a távozó játékosainkra. Bosszantó dolog, hogy míg legtöbben tényleg egyetlen fillért bevételt nem jelentettek, látni lehet, hogy nagyságrendileg mekkora az értékük. Montvai, és az oldal szerint Némedi is jelenleg 150 000 eurót, Csordás 125 000 eurót, Sztokics 200 000 eurót, Pisanjuk 100 000 eurót, Urbán Gábor 125 000 eurót, Maynard 200 000 eurót, Ribánszki 250 000 eurót, Simon 150 000 eurót, Radanovics 250 000 eurót kóstál. Valójában ha nem is bármelyikükön, de Ribánszkin, Simonon, és Radanovicson kereshettünk volna, hiszen nekik már van csapatuk, "kelendőek" voltak a Siófok és a Borac Cacak számára. Nem tudhatjuk, hogy ezek a klubok átigazolási díjat is fizettek volna értük, de egy próbát megért volna. Persze ezeket az adatokat is fenntartásokkal kell kezelni, de ami nagyon meglepő, hogy a Kecskemétről szinte vasvillával elüldözött Dudu jelenleg 500 000 eurót ér... És nincsenek csodák, mi?